Látszik, mennyire kitartó vagyok, hónapok teltek el azóta, mióta eldöntöttem, rendszeresen írni fogok. Erről ennyit...:) Nem is teszem le a nagy-esküt, hogy ez nem lesz így ezután sem, de azért próbálkozom....

Azért van egy fogadalmam, amit szeretnék betartani: nagyon sok félbehagyott kreatív dolgom van, már Dunát lehetne rekeszteni velük. És persze, mindig újabbakat kezdek el. Most azonban eldöntöttem, hogy véget vetek ennek. Azt persze nem bírom ki, hogy ne kezdjek pl. új hímzésbe, de innentől kezdve csak két dolgot csinálok párhuzamosan: egy befejezésre várót és egy új mintát. Addig nem fogok neki egy harmadiknak, amíg be nem fejeztem az éppen aktuális kettőt.

Most is így tettem: anyu karácsonyi ajándékát fejezem be (ami egy páva, az elején imádtam, aztán meguntam), és nem bírtam ellenállni kedvenc tigrises képemnek. A tigrisből már nem sok van hátra: nagyon szeretem a fekete alapanyagot, de egy idő után idegesítő, főleg, ha feketével hímzek rá. Azért persze, nagyon várom, hogy végre kész legyen.
Anyu már hiányolja az ajándékát, így tényleg igyekszem befejezni.
Mert már alig várom, hogy elkezdhessem kedvenc mexikói képem....:)